Álom otthon a falun
Hihetetlenül szerencsésnek érzem magam, mert rátaláltam álmaim otthonára, távol a város zajától és forgatagától. Egy kis tanyán vettem telket, egy zsákutcában: mögöttem már csak az erdő és a természet lakik. Hihetetlenül megnyugtató ilyen közel lenni a természethez. Esténként még az is előfordul, hogy az erdei állatok közel merészkednek a házamhoz, és szemtől szemben nézzük egymást a távolból. Így például volt már szerencsém őzzel és rókával is találkozni. Sokáig éltem nagyvárosban, és ha pár éve megkérdeztek róla, biztos jót nevettem volna az ötleten, hogy ennyire messzire költözzek a nyüzsgéstől. Pedig az az igazság, hogy mára már valósággal terhesnek éreztem azt, hogy a városban minden állandó mozgásban van. Egy pillanatra sincs leállás, minden egy véget nem érő nyüzsgés. Lehet, hogy én kezdtem el öregedni, mindenesetre jól esik kicsit kiszakadni a mindennapos mókuskerékből itt vidéken.
Ráadásul az emberek is sokkal kedvesebbek, nyitottabbak felém. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer még kvázi tőlem idegen emberek környezetében fogom azt érezni, hogy itt vagyok valójában otthon. Mosolyogva köszönnek rám az utcán a szembe jövők, mindenkivel van egy kedves szavunk a másikhoz. A tejes boltban megismer az eladó Mari néni, a szomszédasszonnyal pedig olyan bensőséges viszonyt sikerült kialakítanunk, hogy ha hosszabb időre vissza kell utaznom a városra, kérdés nélkül vigyáz az otthon maradt kiskutyámra, Csöpire. Azt viszont már észrevettem, hogy ha valaki a megszokottól eltérőbben viselkedik, azt rögtön a nyelvére veszi a falu. Nem rosszindulatúan, inkább csak azt érzem, időre van szükségük ahhoz, hogy az új szituációkat ilyen módon feldolgozzák. Pedig egy ideig valószínűleg én is megbolygatom majd a falubeli élet állóvizét, ugyanis napelemeket szeretnék telepíteni a tetőre. Ezáltal én leszek az első falubeli, aki napelemmel termel áramot saját magának. Nemes feladat, szép kihívás.
Napelem ár és megtérülés: minden, amiről tudni kell a befektetés előtt
Márpedig az elhatározás megszületett és sziklaszilárd. Igazából az ötlet még egy városi ismerősömtől jött, akik egy szép családi házban, zöldövezetes környezetben élnek Budapest egyik külkerületében. Nemrég vágtak bele a napeleme projektbe ők is, és mire látogatóba mentem hozzájuk, már álltak a napelemek a háztetőn. Nagyon megtetszett az ötlet, meg is kérdeztem az ismerősömet, honnan jött az elhatározás, és mivel jár egy ilyen projekt. Sok mindenről mesélt ezzel kapcsolatban, de mindenekelőtt azt ajánlotta, nézzek utána én is a témában neten, mert szerencsére ma már rengeteg megbízható forrás megtalálható, amiből nagyon jól lehet tájékozódni. Első körben a sporoljnapelemmel.hu nevű oldalt ajánlotta, ezért amikor hazaértem tőlük, első dolgom volt rákeresni erre a felületre. Meglepően tapasztaltam, hogy tényleg nagyon összeszedett információkat tartalmaz az oldal, és nagyon jól lehet tájékozódni belőle.
“Napelem ár és megtérülés: minden, amiről tudni kell a befektetés előtt” – hirdeti magát a már említett felület. És bár elsőre eléggé marketingesen hat a megfogalmazás, böngészés közben kellemesen lehet csalódni az oldalban az ott fellelhető információ kapcsán. Ami kifejezetten tetszett az oldalban, hogy laikusok számára is érthet módon foglalja össze a napelemes rendszerek működéséről a legfontosabb tudnivalókat. Választ ad például olyan kérdésekre is, amelyek sokak fejében még mindig tévesen ott lebegnek a napelemekkel kapcsolatban. Ilyen felvetés az is, hogy a napelem nem gazdaságos, mert ha nem süt a nap, akkor nem termel áramot, és ezáltal megbízhatatlan és ki vagyunk szolgáltatva az időjárás viszontagságainak.
Megmondom őszintén, ez nekem is az egyik aggodalmam volt a napelemekkel kapcsolatban. Az oldalt böngészve azonban ez a félelmem eloszlott. Kiderült ugyanis, hogy a napelemek tulajdonképpen akkor is képesek napenergiát fogadni, amikor nem süt a nap. A felhőkön keresztül beérkező szűrt fényt ugyanis ugyanolyan jól tudják hasznosítani, mint amikor hét ágra süt a nap.
Mit vegyünk figyelembe a telepítéskor?
Ami azonban valós veszélyt jelenthet a napelemekre nézve, az az árnyék és a leárnyékoltság. Árnyékban ugyanis a napelemek sem fogadni nem képesek a napból érkező sugarakat, sem nem tudják feldolgozni azokat. Éppen ezért a napelemek telepítése előtt az első és legfontosabb teendő egy helyszíni felmérés. Sok információt érdemes begyűjteni a ház állapotáról, amire a napelemet telepítenénk. Az árnyékoltsággal összefüggő tényező az ingatlan dőlésszöge. A legideálisabbak a déli, dél-keleti, dél-nyugati fekvésű házak, hiszen értelemszerűen ezek kapják a legtöbb napfényt. A következő fontos tényező, amit érdemes megvizsgálni, az a tetőszerkezet. Hiszen ha nem elég erős a tető, akkor nem fogja elbírni a rá telepített napelemeket. Ráadásul a tető dőlésszöge ugyanúgy befolyásolja a befogadható napsugarak mennyiségét, mint a leárnyékoltság.
A napelemes rendszer megtérülése hosszú távon
És akkor még nem is beszéltünk a megtérülésről. Hiszen a napelemes rendszer telepítése nagy befektetés. Szerencsére ma már sok segítség, hitel és pályázatok elérhetőek, amelyek hozzásegítenek a megfelelő tőke megszerzéséhez, de persze ez nem vesz le abból a tényből, hogy a napelemes rendszer kialakítása bizony sokba kerül. De vajon megéri-e? Én úgy gondolom, igen. A sporoljnapelemmel.hu oldalon olvastam egy tök jó kalkulációt ezzel kapcsolatban. Ott 20.000 Ft alatti összeggel számolták a havi villanyszámla árát, ami alapján évi kb. 220 ezer forint körüli összeg jött ki, amit villanyszámlára költünk. Ez nagyjából az én fogyasztásommal is megegyezne. Ilyen igényhez egy 5 kw teljesítményű rendszert már megfelelőnek ítélnek meg. Egy ilyen rendszer telepítése sokba kerül, a befektetés kb. 10 éves távlatban térül meg. Ezt követően viszont minden havi 20 ezer forint megspórolható, ugyanis a magamnak termelt áram ebben az esetben már valóban pluszként mutatkozhat az otthoni kaszában.
Napelem ár és megtérülés: minden, amiről tudni kell a befektetés előtt – én azt mondom, ez a kijelentés igaznak bizonyult az oldal részéről. Most már sokkal jobban látom, milyen folyamatokból áll a napelemes rendszer telepítése, mekkora beruházásra kell számítanom, és milyen hosszú időn belül számíthatok a megtérülésre. Persze az így összegyűjtött információk egyáltalán nem tántorítanak el a projekttől, sőt. Tulajdonképpen az oldalt olvasgatva csak megerősödött bennem az elhatározás, hogy ez egy olyan befektetés, amibe érdemes belevágni. Nagyon kíváncsi leszek a falu reakciójára, persze. Először biztosan nem fogják érteni, miért kezdek neki.
Talán még az is megfordul majd a fejekben, hogy egyszerűen csak “különcködöm” és ki akarok tűnni a tömegből. Szerencsére amúgy abban hiszek, hogy minden ilyen jellegű konfliktust vagy rácsodálkozást lehet jól kezelni, ha nyíltan és tisztán tudunk beszélgetni róla. Úgyhogy biztosan lesz majd felém is kérdésük a falubelieknek, de igazából várom is, hogy megoszthassam velük az újonnan szerzett tudásomat. Szerintetek megéri belevágnom a projektbe? Kíváncsian várom a kérdéseiteket, hozzászólásaitokat, ne tartsatok magatokban semmit!