Az év második felében sehova nem tudtunk elutazni a járvány miatt, és emiatt eléggé befordultam. Már egy kicsit olyan kedvem volt, hogy nem nagy baj, ha nem lehet menni sehova, mert nem is akarok. Legszívesebben csak elbújnék a takaróm alá, és tavaszig ki sem dugnám az orromat. (Persze, addig lehetőleg múljon el a járvány…)
Édesanyám látta rajtam, hogy kicsit már megviselt ez az egész helyzet, ezért azt javasolta, hogy menjek el masszíroztatni oda, ahova ő is járni szokott.
Ez egyébként a Síp utcában, Budapesten a Karma masszázsszalon. Thai masszázst csinálnak, annak minden fajta változatát.
Mivel édesanyám szerint itt van a legjobb olajos testmasszázs Budapest környékén, én is ezt választottam – ez úgy néz ki, hogy ilyen természetes olajokkal bekenik a hátadat, és azzal masszíroznak. Már magának az olajnak is jó illata van, és csupa egészséges anyagból készül.
Egy órára iratkoztam be (lehetett volna még fél órát vagy másfél órát is választanom) és egy kedves hölgy volt az, aki megmasszírozta a hátamat. Nagyon ügyes keze volt, és nagyon kedvesen viselkedett. A környezet is kellemes volt és megnyugtató.
Nagyon elégedett voltam magával az élménnyel, és a hatásával is. Jobb kedvem van és nyugodtabb vagyok, mint a masszázs előtt, és szerintem vissza is megyek később is hozzájuk.
Nem mondom, hogy nem egy jó síelést választottam volna, ha megtehetem, de egy olajos testmasszázs Budapesten olcsóbb és könnyebben elérhető, mint egy síelés Ausztriában. Szóval azt hiszem, most már mindkettő az életem részét fogja képezni.